Ne gondold
E7
Ne gondold, ó ne, hogy tied a világ
E7
Nem fog mindig a szerencse könyörögni hozzád
A
És ha még most tied a szó
E
Ne hidd, hogy így marad örökre
G D A D A H
Ajánlom tűnjél el a színről sietve
Ne hidd azt, ó ne, hogy letagadhatod
Mások dolgoznak helyetted, míg szerepedet játszod
Egész más most ez a világ
Jobb lesz, ha végre már megérted
Az idő lassan, lassan eljár feletted
Levél a távolból
G D G
Távolból írok kedvesem
D G
Nagyon távol vagy már azt hiszem
C D G C
Nem mondhatom, hogy könnyű volt a szakítás
G C D G
Bár most már jól érzem magam
Élj boldogan nélkülem
Legyél sokkal boldogabb, mint velem
Nem mondhatom, hogy hozzám jobb nem lehettél
Bár most már jól érzem magam
C D G
Nem kell nekem, hogy válaszolj
C D G
Nem kell nekem, hogy válaszolj
C D G C
Nem kell nekem megírnod azt, hogy szerettél
G C D G
Tudod én így is jól érzem magam
Amikor én még kissrác voltam
E
Tudom rég elmúlt az, amikor még kissrác voltam
e Fis H e Fis H
Más volt az életem, én úgy emlékezem
Virágzott a tér amikor én még kissrác voltam
Szűk utcák oldalán, bérházak udvarán
A
Akkor még bámultam a felnőtteket
E H E E H E
Azt hittem jó lesz majd ha egyszer én is nagy leszek
Kicsit féltem én amikor én még kissrác voltam
Elvisznek engemet rossz arcú emberek
Nekem nem volt szabad amikor én még kissrác voltam
Őszintén hazudni, könnyezve nevetni
Óh, kisleány
G C G
Óh, kisleány, te nem vagy kisleány
C G D7
Gondolom, hogy tudod már miért, igen
G C G
Óh, kisleány, te nem vagy kisleány
C G A7 G
Jól tudod, hogy mit miért teszel velem
C G E7
Gyere, gyere, felejtsd el, hogy szerettél már mást
a D7 G G7
Talán én is elfelejtem a sok-sok csalódást - óh igen
C G E7
Gyere, gyere, szoríts meg és legyél nagyon jó
a D7 G D7
Amit nekem te tudsz adni, az ki nem mondható
Óh, kisleány, drága kisleány,
Úgy látom, hogy megértjük egymást, igen
Óh, kisleány, te nem vagy kisleány
Jól tudod, hogy mit miért teszel velem
Utcán
G C D7 G
Néha furcsa hangulatban az utcát járom egymagamban
G C D7 G D
Nincsen semmihez sem kedvem, de érzem azt, hogy nincs ez rendben így
Megállok egy utcasarkon, merre tovább, melyik úton
Elindulok, párat lépek, áh, erre most miért menjek én
G C D
Bár tudnám, hova, de hova, de hova, de hova megyek ...
Lámpavasnak támaszkodva az embereket nézem sorra
Fáradt arccal mind sietnek, találgatom merre mennek ők
Vannak akik végigmérnek, - Szép kis alak - így beszélnek
Fejükre is állhatnának, érdekelni nem tudnának ők
Bár tudnám, hova, de hova, de hova, de hova megyek ...
Mint sűrű köd ha gyorsan felszáll, eszembe jut hátha vársz rám
Látod már nem tétovázok, megyek hozzád, meg nem állok én
És most már tudom, már tudom, már tudom, hogy hova megyek
Tudom, már tudom, már tudom hogy veled leszek ...
|